Dégenfeld Kastélymúzeum - Baktalórántháza

Dégenfeld Kastélymúzeum bemutatása

A baktalórántházi Dégenfeld-kastély a város központjában található, melyet 12 hektáros természetvédelmi területű park övez. A baktai Dégenfeld kastélyt 1615-1638 között a szalai Barkóczy család építtette.(Ferenc és fia, László). Az első ismert irat, amely bizonyítja, hogy "Baktán már áll castellum", 1630-ból kelt.

1687-től Barkóczy Krisztina házassága révén a kastélynak új birtokosa lett, méghozzá a nagykárolyi gróf Károlyi Sándor, melyet lánya Klára kapja meg nászajándékként. Az 1791-es évek után előbb a gróf Bárczay Miklós családja, majd a kisnemes:Beck Pál tulajdona lett. 1834-ben a Tégláson élő Beck Paulina hozzámegy gróf Degenfeld Schomburg Imréhez és ez a kastély lesz az otthonuk. Degenfeld Imre 1848-49-ben Szabolcs Vármegye főispánja és Kossuth kormánybiztosa volt. 1860-tól pedig a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka 23 éven át. Veje: Tisza Kálmán és még két unokája is Mo. miniszterelnöki tisztségét tölti be. - 1945-ig a kastélyt a Dégenfeld család leszármazottai lakták.

A 20. század háborúi során a kastélyt többször feldúlták, 1945 után pedig a többi kastély sorsára jutott, államosították. A baktai erdő adottságait kihasználva tüdőszanatóriumként hasznosították az épületet és az új funkciónak megfelelően különböző átalakításokat, bővítéseket végeztek.
Az 1995 óta használaton kívül álló kastélyban 2015 decemberében egy innovatív technikai megoldások használatán alapuló helytörténeti, néprajzi, természettudományi múzeumot nyitottak meg.

Bemutatótermek:
1-es -2-es-3-as terem (Baktalórántháza kezdetei- Középkori évszázadok-Barkóczy terem )
Magyarország és a település: Bakta és Lórántháza történetének bemutatása a késő bronzkortól egészen a XVII. század végéig. A közel ötezer éves település korai éveivel, ismerkedhetnek meg, valamint a település legrégebb épületének, a római katolikus templom történetével is. A 2. teremben Bakta, Lórántháza, valamint Mo. és Európa története a középkorban. A 3-as teremben betekintést nyerünk Mo. történetének a török hódoltság korában. Bakta ezekben a vészterhes időkben került a Barkóczy család tulajdonába. Megismerkedhetünk szalai Barkóczy László 1659-es végrendeletével.
4-es terem: Korhű szalon: interaktív termünkben "életre kelnek" a bútorok a táblagépek segítségével.
5-ös terem: (Károlyiak, Hallerek)
Károlyi Sándor, hadvezér politikus, a Károlyi „birodalom” felépítője volt. A Károlyi család óriási birtokállományába Barkóczy Krisztinával kötött házasságával Bakta és Lórántháza is bekapcsolódott. Megtudhatjuk, milyen szerepet töltött be Bakta a Rákóczi szabadságharc alatt. A kastély története érdekes fordulatot vett a Károlyi család fennhatósága alatt!
6-os terem: (Dégenfeld terem)
A forrongó Európa és az 1848-49-es szabadságharc története. Az újjáépített kastély fiatal tulajdonosa fontos szerepet vállalt a szabadságharc által megtépázott országunk vezetésében. A 48. Honvédzászlóalj zászlaját és annak kalandregénybe illő történetét ismerhetjük meg ebben a teremben.
7-es terem: Körülvesz a tér- interaktív terem-
8-es terem: Interaktív padló- A technika segítségével nemcsak a "Tudtad-e" mozgó információs adattárral ismerkedhetsz meg, hanem különböző játékokkal
9-s terem: (A tudomány világa)
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személyek születtek, vagy éltek. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai.
10-11-12-es termek: "antik" bútorozott szobák:
10-es terem (Női szalon)
A női szalonban a korabeli berendezés segíthet elképzelni, milyen is lehetett báró vagy grófkisasszonyok élete valójában: hogyan tisztálkodtak, hogyan öltözködtek, milyen szokásaik voltak a régi korok nemes nőinek.
11-es terem (Gyermekek világa)
A kastély legkisebb szobájában a régi korok kicsinyeinek történetével találkozhatunk. A gyermekjátékok mindig fontos elemét alkották a nevelés eszközeinek. A korabeli gyermekbútorok jobb képet adnak a nemesek csemetéinek életéről.
12-es terem (Úri passzió)
A vadászat, a kártya, a kávé és még sorolhatnánk mik is voltak az „urak” passziói, kedvelt időtöltései a 19. és 20. század fordulóján. Emellett a korabeli bútorok, tárgyak segítségével jobban beleélhetjük magunkat a nemesi élet mindennapjaiba az úri passzió termében. És még az úri divatról ízlésről is kaphatunk felvilágosítást a korabeli gramofonslágerek kíséretében.
13-14-15-ös termek: A Baktai-erdő
Látványban és tartalomban is egy rendkívüli természettudományi-ismeretterjesztő kiállítás, amelyben a látogató ízelítőt kaphat az "ősi" alföldi gyöngyvirágos gyertyános-tölgyes erdőmaradványok sokszínű és fajgazdag élővilágából hangulatából, az erdőgazdálkodás sokrétű tevékenységéből is.
16-os terem:(Gesztusvezérlés a reformkor évtizedei)
Betekintést nyerünk a XIX. század gazdasági, politikai életébe, ezenkívül az interaktív KVÍZ kérdésekre is válaszolhat.
17-es terem: (Bál a táncteremben)